VII. Fejezet
Szeptember.7
6-kor felkeltem. Oldalra néztem és láttam
hogy a fiúk még mindig alszanak. Kimentem a sátorból és elindultam a hátsó
beszélgető asztalhoz ahol 6 szék volt és egy hinta ágy tőle 3m-re. Bemenetem a
házba. Gyors a szobámba siettem és lehoztam a könyvemet. Csendbe lementem a
lépcsőn nehogy anyuék felébredjenek. Kiültem a hintaágyba és ott olvastam. Vagy
fél órát olvastam mire észrevettem, hogy valaki előttem van. Lehajtottam a
könyvet, hogy lássam, hogy ki az mire megláttam, hogy Patrik az.
-Jó reggelt.- mondtam mosolyogva.
- Good morning.
Leült mellém és átkarolt. Nem érdekelt a
könyv. Ledobtam magam mellé és átöleltem Patrikt. Nagyon jó volt átölelni.
Egyszer csak egymás szemébe néztünk és megcsókoltuk egymást.
-Öhöm...-'köhögött' Marci egyet. - mit
csináltok??
-ööö...aaa....- makogtam
- Semmit.-válaszolt Patrik.
-Ahan ahan persze... két dolog lehet. Vagy
csók vagy valakinek a szemébe ment a bogár?
- Hát....- kezdte Patrik.
-Értem. - mosolygót Marci.
- Mi van gyerekek? -kérdezte Tomi. Kicsit
furán nézet ki. Filcel rá volt rajzolva egy bajusz és a fejére az volt írva
hogy 'I was born an idiot'. Csak egy kicsit volt gáz. :DD
-Ömm.... van valami az arcodon. -mondtam
majd a szám, elé kaptam a kezem.
-Hol?-nyult az arcához.
-Itt.- mutattam az orrom alá-Meg
itt.-mutattam a homlokomra.
-Mi a....ki a.... Basszátok meg!- nevette
el magát mikor észre vette, hogy fekete lett a keze ahogy hozzá ért a
homlokához. Egy negyed órát nevetünk ezen majd slaggal lelocsoltuk Tomit. No
Comment. :) 10-kor elment Tomi és Marci mert valami dolguk volt. Patrik még ott
maradt nálunk.
-Meghívhatlak egy reggelire?-vettem le a
csokis kelokszot a polcról.
-Jöhet.
Leült a konyha pult mellé és nézte,
ahogyan össze rakom a reggelit. Mikor összeraktam szembe ültem vele és
elkezdtünk enni. Anyuék lejöttek és meglátták, hogy épp reggelizünk.
-Sziasztok! -köszönt anyu és láttam, hogy
neki még korán van.
-Szia anya!
-Csókolom! -mondta Patrik.
Megettük a kaját majd kikísértem Patrikot.
-Na...hát...mennem kell-mondta Patrik.
-oké....-néztem le szomorúan.
-De majd még találkozunk.-oda húzott
magához és adott egy puszit a számra-Szia!
-Szióó!
Még egyet intettem majd becsuktam az
ajtót. Az ajtónak dűltem és csak mosolyogni tudtam. Nem hittem el az egészet.
Mint egy állom. Anya fáradtan nézte hogy én mosolygok.
-Miért mosolyogsz?
-Csak ugy. Miért? Nem lehet?
Felmentem a szobámba és vissza gondoltam
az előző 24 órárat...istenem..az a csók.... áááhh..Szerelmes vagyok! Elő vettem
egy 7X5-ös lapot és fel írtam rá ,hogy '09.06.♥'. Nagyon hülye vagyok ,hogy ezt
írom? Áhh kit érdekel! SZERETEM SZERETEM SZERETEM!
10:55
van. El kell kezdenem készülni. Gyorsan lefürödtem és hajat mostam. Felkaptam
magamra egy zöld-fehér csíkos újatlan felsőt és egy fekete rövid nacit. Kiegyenesítettem
a hajam és kihúztam a szemem. Elővettem egy fekete oldal táskát. Bele pakoltam
mindent ami kell. 1:40 van. Elindultam a buszmegállóhoz. A lányok már ott álltak.
-Sziasztok
lányok! – köszöntem nagy mosollyal és megöleltem őket.
-Nem
baj ha Dorina is jön velünk?- kérdezte Fanni.
–Dehogy baj.- megöleltem.- Mennyi idő van még?
-5
perc.- válaszolta Angi.
5 perc
múlva itt is volt a busz és természetesen leghátra ültünk. Muszáj volt
elmesélnem a lányoknak hogy mi történt velem ezért mese utat tartottam.
-OMG! Ez
most komoly?- kérdezte Angi.
-
Igen. – vörösödtem el.
-
Milyen aranyos. – mondta Dorina.
24
perces út után ott is voltunk a mekinél. Beszélgetve bementünk a mekibe és
észre sem vettem, hogy van itt valaki. Oda mentünk a pulthoz és leadtuk azt
amit kértünk. Ezután hátranéztem és megláttam a fiúkat.
-Hát
ti meg?- kérdeztem mosolyogva.
-
Jöttünk kajálni. És ti? – kérdezte Marci
- Mi
is.
- Ide
ültök?
- Ha
szabad.
A lányokhoz
mentem és mondtam nekik, hogy üljünk oda.
